Vadkárok a növénytermesztésben

A növénytermesztés során számtalan olyan nehezítő körülmény és kártevők mellett a vadak által okozott károkról méltatlanul kevesebb szót ejtünk. A megelőzés, a károk helyreállítása és a szankciók és egyéb jogi vonatkozások, külön cikk témái; ebben a cikkben kifejezetten a vadkárokkal foglalkozom, termelői szempontból.

Milyen állatok és hogyan okozhatnak kárt?

A táplálkozásuk, mozgásuk, területhasználatuk során (növény/növényi részek elfogyasztása, rágás, taposás, túrás, törés, agancsverés, egyéb fizikai behatás, rongálás).

Gímszarvas, dámszarvas: A legelés során rágáskárt okozhatnak. A puha vagy a felázott talajon taposási kárt (1-2. fotó), a kifejlődött növényeknél taposási (tiprási) vagy döntési kárt okozhatnak. A burgonya esetében a kikaparási kár, a gyümölcsösökben és dísznövényeknél a törési kár, hántási kár, valamint a bikák által az aganccsal okozott dörzsölési, tisztítási és töréskár (agancsverés) fordulhat elő.

1., 2. fotó: Taposási károk repcében (Fotók: Mlinkó Márton)

Őz: A szarvasokhoz hasonlóan a rágáskár szinte mindenütt előfordulhat. Jelentős lehet az őz által okozott rágáskár a napraforgó vetésekben (4-6 hétig) és télen a gyümölcsösökben. A 2-3 éves gyümölcstelepítésekben a hajtásokban és rügyekben a rágáskár jelentkezhet, valamint hántáskár és a bakok által okozott agancsveréses kár.

Muflon: A muflon nagy létszámú nyájai azokon a területeken okozhatnak legelési (rágási) vagy taposási károkat, ahol kiválthatnak az erdők melletti vetésekre.

Vaddisznó: A vaddisznó túráskárok szinte mindenütt előfordulnak (vetések, gyepek, kertek), ahol elvetett magot, gumót vagy fehérjét (rovarok, giliszta) találhatnak. Jelentős lehet a kukoricában okozott túrási, rágási és taposási kár. Az utóbbi időben megnőtt a repcében jelentkező rágási kár („bagózás”). Előfordulhat még: a lucernában „legelő” disznó károsítása, a gyümölcsösökben az elszaporodott pocok miatt túrási károk, valamint a gyümölcs érésekor a felkapaszkodásukkal okozott ágak töréskára. A kertekben megjelenő vaddisznók rágásukkal vagy túrásukkal okozhatnak károkat.

 Mezei nyúl: Napraforgóban, dinnyében, tökben és a káposztaféléknél (4-6 hétig) rágáskárokat okozhat a nyúl, amely a zöldségfélék termésének érése idején is előfordulhat. A gyümölcsösökben télen ellenőrzés és kerítés hiányában nagy kéreg-, hajtás- és rügyrágási károk keletkezhetnek.

Fácán: A fácán jelentősebb kárt csak a csírázó vetésekben okozhat.

Lúdfélék, tőkésréce, dolmányos varjú: A csapatokban megjelenő ludak, récék és a varjak a kelés utáni hetekben károkat okozhatnak a tavaszi vetésű növényekben. Az őszi gabona vetésekben a nagy csapatokban a tél folyamán a vadludak is okozhatnak legelési és taposási kárt. A védett ludak, vetési varjú megjelenése és károsítása esetén a helyileg illetékes természetvédelmi hatóságot kell megkeresni, mert még a védett madarak riasztásához is engedély szükséges.

Balkáni gerle, örvös galamb: Károsításuk a napraforgó vagy más magtermő növények termésének érésekor jelentkezhet elsősorban. Azonban különösen száraz tavaszok esetén, amikor vontatott a kelés, a csírázó napraforgókat is elfogyasztják, lecsípik.

Borz: Nagyobb létszámú előfordulása és hosszan tartó károsítása esetén okozhat a gabonában, kukoricában rágási károkat és burgonyában kikaparási károkat.

Róka: szintén a felszaporodott pockok miatt tud az ültetvényekben ásással, kaparással kárt okozni (3. fotó).

3. fotó: Rókalyuk cseresznyésben (fotó: Dr. Harcsa Marietta)

Szántóföldi növénytermesztés esetén ezekkel a tevékenységekkel terméskiesést (4. fotó) idéznek elő; erdészeti termelés során és ültetvényekben a fákon visszafordíthatatlan károkat okozhatnak, illetve ne feledkezzünk el a szabadföldi zöldségtermesztésről sem, ahol például egy dinnyehámozgatás (5. fotó) (mezei nyúl kártétele) nyomán eladhatatlan termések maradnak.

4. fotó: Vaddisznó kártétel kukoricában (Fotó: Hertelendy Péter)
5. fotó: Mezei nyúl kártétele dinnyén (Forrás: FB)
/https://www.facebook.com/photo?fbid=3454235344634585&set=g.532826696787203/
Másodlagos károkról is beszélnünk kell!

A szántóföldi növénytermesztési praktikumban gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy egy nagyobb túrásfoltban olyan gyomok szaporodnak el, amit utólag az állományból kiirtani szinte lehetetlen. Gyakori kép (6. fotó) a vaddisznó által károsított napraforgó táblában felszaporodott parlagfű, amely egyéb jogi következményekkel is járhat a termelő felé.

6. fotó: Taposási károk nyomán „megüresedett helyen” felszaporodó parlagfű
(Fotó: Dr. Harcsa Marietta)

Hasonló másodlagos kárt szenved a galamb által csíranövényként károsított napraforgó tábla, amelyben a keléshiányok nyomán keletkeznek szintén gyomos foltok, ha éppen nem kerül az egész tábla beszántásra és újravetésre emiatt.

Zöldségnövények és gyümölcskultúrák esetén is számolnunk kell másodlagos károkkal, növényvédelmi szempontból ugyanis a rágások/dörzsölések nyomán nyitott „sebfelületek” maradnak, amelyek egyéb kórokozók megtelepedésére adnak lehetőséget. A kezeletlenül hagyott gyümölcsfák őz által hántolt törzsén (7. fotó) könnyen bejutnak a fa pusztulását okozó gombák, baktériumok.

7. fotó: Őz által „hántolt” fiatal cseresznyefa (fotó: Dr. Harcsa Marietta)

(Készült az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató felhasználásával.)

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .