Másodvetések a zöldítés gyakorlatában

Csinálja okosan és hasznosan!

Dr. Harcsa Marietta
növényorvos, névjegyzéki szaktanácsadó (NAK-4149)

Az aratás végével elérkezik a gazdanyelvben elterjedt „zöldítés” ideje, azaz kerülnek földbe a másodvetések. A zöldítés gyakorlatában kötelező előírások vannak a másodvetések vonatkozásában, de célszerű a gazdálkodói gyakorlatba hasznosan beépíteni ezt a termesztési elemet.

A másodvetések követelményei a SAPS+zöldítés rendszerében 2020-ban:

Az ’ökológiai jelentőségű másodvetés’ (EFA másodvetés) a Zöldítés gyakorlatában meghatározott fogalom. A gazdálkodó bármelyik, a MePAR-ban támogatható területként nyilvántartott tábláján megvalósítható.

A támogatás érvényesítéséhez a főszabályok ezeknél a másodvetéseknél a következők:

  • Nem számít 1:1-ben ökológiai jelentőségű területnek (EFA-nak). A parlagon hagyott területtel ellenben az ökológiai jelentőségű másodvetés csak 0,3-as szorzóval súlyozott, azaz 10 hektár másodvetés csak 3 hektár EFA-nak minősül. (Emlékeztetőül: az összes támogatott terület 5%-a kell, hogy EFA terület legyen!)
  • Minimum 2 faj keverékéből álló zöldtrágya vagy téli takarónövény lehet EFA másodvetés. Fontos a kétféle növény helyszíni beazonosíthatósága.
  • Az elszámolható fajok: lóbab, szegletes lednek, takarmánybükköny, hajdina, facélia, alexandriai here, cirok, kerti zsázsa, fehérvirágú csillagfürt, sárga virágú csillagfürt, kék virágú csillagfürt, édes csillagfürt, somkóró, perzsahere, vöröshere, fehérhere, korcshere, szöszösbükköny, bíborhere, olaszperje, olajretek, fehérmustár, takarmányrepce, zöld rozs (beszántás kalászolás előtt), sziki kender, négermag, abesszin vagy etiópiai mustár, fekete zab, pannonbükköny, len, takarmánybaltacim, meliorációs retek
  • Az egységes kérelem beadásakor már a tervezett vetés időpontját, helyét és méretét jelölnie kellett, később ne felejtse el, hogy a tényleges vetés és a beforgatás időpontját 15 napos határidővel be kell jelenteni a kérelem felületén. A határidő elmulasztása esetén a kérelemben bejelentett, tervezett másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatások vonatkozásában.
  • Az EFA másodvetést legkésőbb október 1-ig el kell vetni!
  • A vetéstől számított minimum 60 napig jelen kell lennie a földterületen a kultúrának. Jellemzően ezt ellenőrzik is a Kincstár munkatársai.
  • A vetéstől a leforgatásig tilos a növényvédőszer használata ezeken a parcellákon, beleértve a csávázószert is! Ennek tényét pedig a gazdálkodó a gazdálkodási napló ide vonatkozó lapjainak szakszerű vezetésével igazolhatja a helyszíni ellenőrzés során. Így a GN01, GN06, GN07, GN19 és amennyiben releváns, a GN17 és GN18 betétlapjait kell bemutatni az ellenőröknek, valamint 5 évig meg kell azt őrizni! 

Tegyük hasznosabbá az EFA másodvetésünket, avagy ha már egyszer zöldítünk, csináljuk jól!

Ami ennek a bekezdésnek a megírására sarkalt, az az ilyenkor leggyakrabban látott repce-mustár vagy repce-olajretek keverék másodvetés és az ebből adódó növényvédelmi problémák.

Növényvédelmi szempontból ugyanis nem jó gyakorlat ez. A repce olyan növényvédelmi problémáit sikerült fokozni ezáltal pár év alatt, ami lassan átbillenti a repce növényvédelmi költségeit a profitábilis szintről a veszteségesre. Az ilyenkor általában második-harmadik nemzedék rajzását élő repcedarázs például növényvédőszeres kezelés nélkül (lásd fentebb: TILOS az EFA másodvetéseken kémiai növényvédelmet folytatni) nagy mértékben felszaporodik az ilyen másodvetéseken és ezáltal nem csak közvetlenül azzal okoz kárt, hogy a másodvetésünket tarra rágja. A repcebolha ugyanez a kategória és tegyük hozzá, mindkét faj szereti a rokon növényeket is fogyasztani.

Ezért első és legfontosabb szempont, amit „elvitelre” ajánlok: az az INTEGRÁLT szemlélet ebben az esetben is! Ne csak a támogatást nézzék, ne csak az előírásoknak akarjanak megfelelni, vegyék figyelembe azt is, mekkora kárt okozhatnak saját maguknak és a szomszédos területek művelőinek is, ha a zöldítésnek ezt az elemét nem megfelelően alkalmazzák. A másodvetést ugyanolyan fontos elhelyezni térben-időben, mint a vetésforgónk többi elemét! Nem csak növényvédelmi, de tápanyaggazdálkodási és egyéb agrotechnikai szempontból is érdemes alaposan megvizsgálni ezt a kérdéskört.

Ehhez az alábbi fő pontokat érdemes átgondolni:

  • A legcélszerűbb a korán lekerülő kalászosok után betervezni az ökológiai másodvetést, azonban mindenképpen vegyük figyelembe a gabonában alkalmazott gyomirtó szerek esetleges utóhatását a keverék kiválasztásánál. A táblára tervezett következő kultúrára is gondoljunk! A másodvetések talajszerkezetre gyakorolt hatása, vízfelhasználása, nitrogén megkötése mind-mind hatással van a következő kultúrára.
  • Nem célszerű egy családba tartozó keveréket alkalmazni, hiszen ez túl nagy kockázatot rejt az azonos kártevők, kórokozók miatt. Ha ezek miatt nem jön létre megfelelő állomány, akkor akár a támogatást is bukhatjuk (a helyszíni ellenőrzés során jelen kell lennie bizonyítottan a minimum kettő növényfajnak). A fő vetésű kultúrával se legyen rokon faj, a már említett példán át, ne szaporítsuk fölöslegesen a növényvédelmi bajainkat!
  • A vetési idő megválasztása sem mindegy. Ha túl korán kerül elvetésre a másodvetésünk, nem biztosított a megfelelő kelés, azonban ha sokáig hagyjuk a területen és magot érlel, akkor a következő kultúrában kell számolnunk az árvakelések megjelenésével.
  • Nem megfelelően átgondolt másodvetésnél könnyen előfordulhat, hogy a gyomok felülnövik az állományt. A növényvédő szer használat tilalma miatt a vetéstől a beforgatásig nincs mód beavatkozni semmilyen jellegű herbiciddel, így a terület gyomösszetételét ismerve, a megfelelő talajelőkészítést, illetve szükség esetén a vetés előtti gyomirtózást is érdemes megfontolni.
  • Ha tehetjük a kötelezően előírt minimum 2 fajon túl törekedjünk a minél több fajból álló keverék vetésére. Ezzel nem csak a biodiverzitást növeljük, hanem csökkentjük az időjárási szélsőségekből eredő termesztési kockázatot is.
  • Szintén nem jó gyakorlat a gazdaságossági szempontok miatt „tessék-lássék módon” minimálisra csökkentett magnormát alkalmazni. A költségtakarékosság jegyében sok termelő a legkedvezőbb árú keveréket választja és ezt a keveréket is röpítőtárcsás műtrágyaszóróval, alacsony vetésnormával juttatja ki. Törekedjünk a minél nagyobb talajborításra, ezzel a gyomosodást és a talajeróziót is megakadályozhatjuk.
  • Ha igazán profitálni szeretne a zöldítésből, akkor variálja úgy a másodvetésű növényeket, hogy ne csak a talajt lazítsa (pl. olajretek), hanem a nitrogént is kösse meg (pl. alexandriai here).
  • Mindig vegyük figyelembe az adott termőhely adottságait is! Egy-egy keverék teljesen más képet mutathat két különböző termőhelyen. A saját tapasztalatok a legfontosabbak minden szempontból, így ne legyünk restek a másodvetett táblákat sem szemlézni folyamatosan.

A fentiek figyelembevételével egy jól megtervezett ökológiai másodvetéssel nem csak a támogatás miatt húzhatnak hasznot!

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .