Talán a repce az első növényünk, amelynél a kén pótlásával elkezdtek foglalkozni a termesztők, külföldi gyakorlatok szerint jóval korábban, mint hazánkban. Itt sajnos még mindig kevesen veszik figyelembe ennek az elemnek a hiányát, és annak súlyosságát, valamint hatását a profitra.

Sokáig a kénhiánnyal nem is kellett foglalkozni, hiszen a szervestrágyázás alkalmazásával visszakerült a talajba a szükséges mennyiség. Azonban az egyoldalú NPK mono- vagy komplex, szulfátmentes műtrágyák alkalmazásával, a szervestrágyázás elhagyásával és az ipari termelés „zöldülésével” (csökken a levegő kén-dioxid tartalma) a termesztett növényeink kénhiányának megjelenése előtérbe került.

Miért is fontos a kén a növény számára?

A kén a növények számára fontos tápanyag, hiszen aminosavak, fehérjék és enzimek alkotóeleme. Ebből adódóan a kénhiányban szenvedő növény fejlődése elmarad. A nitrogénhiány tünetéhez hasonló sárgulás, klorózis jelenik meg, de nem az arra jellemző alsó leveleken, hanem a fiatalabb, csúcsi részeken. A sárgulás először a levélerek közötti részen figyelhető meg, majd a főér kivételével a vékonyabb erek is kifakulnak. A növény durva, kemény tapintásúvá válik, súlyos esetben a fonáki oldalon enyhén vöröses elszíneződést is mutat. A fiatal levelekre a merevtartás és a kanalasodás, a levélszélek pödrődése is jellemző lesz. A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise.

Repce kénhiányos tünete (forrás: kali-gmbh.com K+S)

Ráadásul a kén a nitrogénnel szinergista tápelem, azaz a nitrogén beépüléséhez elegendő mennyiségű kénre van szükség. Ezáltal jelentősen befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét, de nem elfelejtendő a kén fungicid hatása sem.

A növények a talajból a ként szulfátion formában veszik fel, de a ként kén-dioxid gáz formában a levelek is fel tudják venni a levegőből, tehát lombon át is pótolható ez a makroelem.

Az őszi káposztarepce a magas kénigényű növények közé tartozik, hektáronként 50-70 kilogrammra tehető a szükséges kén mennyisége (3-4 tonnás termésátlaghoz igazítva). Optimális mennyiségű kén jelenléte nélkül a repce nem veszi fel az egyébként jelen lévő nitrogént, ezáltal a beltartalmi értékei, az olajtartalma, a fehérjetartalma csökken, kevesebb lesz a termés.

A repce után kiemelendő a napraforgó kénigénye, valamint a búza is, ahol a nitrogén beépüléssel összefüggésben a sütőipari értékekkel is arányos a megfelelő kén (vagy nitrogén és kén) mennyiség kijuttatása.

Tápanyagfelvétel szempontjából a repce legintenzívebb fejlődési fázisának a bimbózástól a virágzásig tartó időszakot tekintjük. A kénre a növekedés időszakában van szüksége, felvételi csúcspontja tavasszal található, mely egybeesik a nitrogén felvételi csúcsával. Célszerű éppen emiatt egyben kijuttatni ezt a két tápanyagot, erre nagyszerűen alkalmas például az NS műtrágya, tavaszi fejtrágyaként kijuttatva, amelyből a feltáródó ammóniumion hosszú tartamhatást biztosít. A nitrogén és a kén egymás felvételét elősegítik, de erősen savanyító hatása miatt csak mészben gazdag talajokon javasolható az ammóniumszulfát használata.

Kora tavaszi komplex tápanyag-hiány tüneteket mutató repcetábla

Ként a repcének már az alapműtrágyázással is kitehetünk, igaz a kénfelvételi csúcsa nem ilyenkor van, de a bórral és foszforral együtt a stabil telelést és fagyállóságot biztosíthatjuk ezáltal. Praktikus a nyár végi talajmunkákkal bedolgozni alapműtrágyaként elsősorban káliumtúlsúlyos, de elegendő foszfort is tartalmazó komplexet. Ideális összetételűek azok a komplex műtrágyák nyár végi, őszi kijuttatásra, amelyek 8–10% N, 15–20% P és 25–30% K hatóanyag mellett kis arányban kalciumot, magnéziumot, ként és bórt is tartalmaznak.

Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is. Erre kaphatóak kereskedelmi forgalomban a ként már szulfit formában tartalmazó szuszpenziók, amelyek a rovarölőszeres kezelésekkel egy menetben kijuttathatóak és azonnal felvehetőek a növény számára. Viszonylag széles körben alkalmazott kéntartalmú lombtrágya a keserűsó is (magnéziumszulfát), melyet elsősorban magnéziumtartalma miatt kevernek növényvédő szerekkel, de kéntartalma is gyorsan hasznosul levélen keresztül.

Mindenképpen fontos az okszerű tápanyag utánpótlási szemlélet a repcetermesztés során is, azaz talajvizsgálati eredményekre és, amennyiben szükséges, növényanalízisre alapozott tápanyag-gazdálkodási terv alapján juttassuk ki az adott vegetáció számára legmegfelelőbb trágyákat. Mindig vegyük számításba az elővetemény által levitt (vagy visszahagyott) tápanyagok mennyiségét is, és az elvárt termésmennyiségre alapozott növényi igényeket!

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .