Ezt kell tudnia a talajszkennelésről!

A differenciált kijuttatás alapja a művelési zónák lehatárolása. Ennek egyik módja az azonos adottságú talajfoltok feltérképezése talajszkenner alkalmazásával.
A precíziós növénytermesztés alapja a táblán belüli művelési zónák meghatározása, majd ezek művelési egységként való kezelése. A művelési, másnéven menedzsment zónákra alapozott inputanyag kijuttatással el tudjuk érni, hogy táblánk minden egyes pontján az optimális szintű gazdálkodást folytassuk.

A művelési zóna a precíziós gazdálkodás területi alapegysége, amelynek lényege, hogy a táblán belül az eltérő adottságú (eltérő talajszerkezet, talajtextúra, eltérő tápanyag-ellátottság, gyomfertőzöttség stb.) „foltokat”, vagyis zónákat külön egységként kezeljük.

A növénytermesztés sikerét a talajunk minél pontosabb megismerése adja. Hazánk talajviszonyai igen változatosak, akár egy táblán belül is különböző tulajdonságú talajfoltokat találhatunk. A foltok táblán belüli meghatározásának kiváló módja a talajszkennelés. A módszer alapja, hogy az eltérő szerkezetű és összetételű (homokos, vályogos, agyagos és ezek keverékei) talajfoltok másként vezetik az elektromosságot. Ezt jellemzi a talaj EC-je, azaz elektromos vezetőképessége. A vezetőképesség és a talaj fizikai félesége közötti összefüggés alapján számos olyan alapvető tulajdonság megállapítására nyílik lehetőség (vízgazdálkodás, nitrogénhasznosító képesség, gyökeresedési mélység, kation-kicserélő kapacitás, mobilis tápelemek kimosódásának veszélye, pH-pufferkapacitás), amelyekre az agrotechnikai és a tápanyag-gazdálkodási döntések során építhetünk.

A talajszkennelésre különböző típusú és elveken működő eszközök állnak rendelkezésre. A kontakt, eszközök (pl. Veris) a talajjal érintkező tárcsákkal, míg a nem érintkező eszközök (pl. TSM – Top Soil Mapper) az elektromágneses indukció elvén határozzák meg a vezetőképességet. A Veris az elektromos vezetőképességet kettő, míg a TSM négy szintben méri. A mélyebb rétegekből származó adatok feldolgozása lehetővé teszi a tömörödött rétegek ,,megtalálását” is, melynek áttörését a soron következő alkalommal végzett talajmunka változtatható mélységű beállításával törhetünk át, így az üzemanyag megtakarításon túlmenően a felesleges talajbolygatást is elkerülhetjük.

A kontakt típusú Veris talajszkenner működés közben (Gölle, 2016)

A táblán végzett folyamatos EC-mérés eredményeként kapott térkép a talajadottságok alapján teszi lehetővé a művelési zónák lehatárolását, így a talajmintavételi pontok kijelölése mellett már alkalmas a táblán belüli különféle tőszámú vetés, nitrogén-kijuttatás, vagy akár eltérő mennyiségű öntözővíz kijuttatásának megtervezésére is.

A szkennelésből származó talajtérkép feldolgozásával talajmintavételi pontok jelölhetőek ki, így a meghatározott területről vett minták laboratóriumi vizsgálatának elvégzését követően reális képet kaphatunk az egyes foltok tápelem-ellátottságáról is. Ez a tápanyag-kijuttatási terv elkészítésekor lehetővé teszi, hogy a táblánk minden pontjára annyi hatóanyagot juttassuk ki, amennyi valóban szükséges.

Forrás: FieldPASS

Bővebb információt is tudok adni a talajszkennelésről és talajmintavételről! Írjon nekem üzenetet az info@gazdahely.hu, vagy a harcsa.marietta@gmail.com e-mail címre.

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Gazdahely 2018 A honlap és tartalma Dr. Sallai-Harcsa Marietta tulajdona

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás