A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja ma a talajfertőtlenítés kérdése. Ennek oka elsősorban a rendelkezésre álló hatóanyagok egyre csökkenő száma. Ez a kérdés különösen az intenzív (fólia, üvegház) termesztés esetén okoz komoly gondokat.

A jelenleg talajfertőtlenítésre engedélyezett készítmények a következők:

Gombaölők:

– propamokarb (Proplant)

– propamokarb+foszetil (Previcur Energy)

– coniothyrium (Contans)

Rovarirtók:

– teflutrin (Force)

– klorpirifosz (Kentaur, Alligator, Dursban)

– cipermetrin (Signal)

Fonálférgekre is hatással rendelkező készítmények:

– oxamil (Vydate)

– fenamifosz (Nemacur)

– fosztiazat (Nemathorin)

Fonálférgek, rovarok, gombák, csirázó gyomok ellen hatékony komplex hatású készítmények:

– dazomet (Basamid)

– metamnatrium (Nemasol)

– metamammonium (Ipam)

A talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, mert nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy állománypermetezés esetén. Viszont szakszerűtlen használattal annál nagyobb károkat is okozhatunk. A termő talaj, vagy az „Anyaföld” ugyanis nem csak termesztő közeg, hanem egyben egy élő közösség „lakhelye”, élettere, egy ökoszisztéma. Ebben az élő közösségben a termesztett növény meghatározó ugyan, de számításba kell venni a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezeteket, a lebontásban szerepet játszó szervezeteket, amelyek a növény táplálását, fejlődését segítik, és azokat a parazita szervezeteket is, amelyek a termesztett növényeink konkurensei.

Tehát ennek az ökoszisztémának meghatározó alkotó elemei:

a károsító szervezetek:

  • kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák)
  • kártevők (rovar lárvák, férgek, pajorok, fonálférgek)
  • virágos és virágtalan élősködők (szádorok, aranka félék)
  • gyomnövények

a talaj termékenységét biztosító szervezetek:

  • hasznos élő szervezetek (baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok)
  • szaprofita szervezetek
  • sugárgombák

Ezeknek a növénykárosító és talajtermékenységet biztosító szervezeteknek az együttese és aránya határozza meg azt, hogy jó termékenységű vagy terméketlen, beteg talajról beszélhetünk.

Amikor a talaj termékenysége leromlik, a talaj fertőtlenítésére, mint lehetséges eljárásra kell gondolnunk és számításba kell venni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Ezek lehetnek: agrotechnikai, fizikai beavatkozások (talajgőzölés, szolarizáció), vagy kémiai kezelések (vegyszeres talajfertőtlenítés). Ezek után a beavatkozások után viszont minimális talajélet marad fenn, ami egyben lehetőséget teremt a parazita szervezetek számára egy erőteljes újrafertőzéshez.

A kémiai talajfertőtlenítő készítmények sorában egy új lehetőséget hozott viszont a klórpikrin hatóanyagú készítmények megjelenése. Ez a hatóanyag korábban a metilbromid mellett jelzőgázként szerepelt. Önmagában kijuttatva megközelíti a metilbromid hatékonyságát, de attól lényegesen eltér abban, hogy a hasznos élő szervezetekkel és szaprofitákkal szemben sokkal kíméletesebb.

Kísérletek igazolják, hogy klórpikrinnel végzett talajfertőtlenítést követő 14. naptól kezdve a kezelt talajban ugrásszerűen megnövekszik a Trichoderma fajok, a Bacillus és Pseudomonas fajok populációja. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a talajfertőtlenítés nemcsak a parazita szervezetek populációját csökkentette radikálisan, hanem egyben kedvező feltételeket teremtett a talaj termékenységét biztosító hasznos élő szervezetek és szaprofiták számára. Az eredmények alapján a klórpikrin, mint talajfertőtlenítő vagy gázosító szer, -igaz nem olyan drasztikus a károsító szervezetek ellen, mint a metilbromid, vagy a talajgőzölés- mégis azzal, hogy nemcsak megkíméli a hasznos élő szervezeteket és szaprofitákat, hanem kifejezetten elősegíti azok felszaporodását, a talaj termékenység helyreállításával a termesztés számára hasznosabb és hatékonyabb megoldást jelent. További pozitív tulajdonsága a klórpikrinnek, hogy nem károsítja a környezetet, nincs káros mellékhatása és nincs szermaradéka, mert a bomlásterméke tápanyag a növény és a hasznos talajszervezetek számára.

 

-SHM-
Bővebb információ:
Tóth Bertalan dr. (Ekoprevent Kft.) 30-2021063

A cikk forrása: Tóth Bertalan és Pecina, J.: Új lehetőség a talajfertőtlenítésben. Talajgázosítás nem azonos a talaj sterilizálással című cikke (http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/Integralt/XXXIII_Integralt_forum.pdf)
A másodközléshez a szerzők hozzájárultak.




Új lehetőség a talajfertőtlenítésre sterilizálás nélkül

További érdekes cikkek:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás