Részletek a nitrátjelentéssel kapcsolatban

Részletek a nitrátjelentéssel kapcsolatban

Annyi e-mailt, telefont kapok a nitrátjelentéssel kapcsolatban, hogy muszáj még egyszer összegeznem a legfontosabb tudnivalókat. Ha volt még megválaszolatlan kérdése, azt itt megtalálja:

Szóval… Alapvetően mi is az a nitrátjelentés? 

Ez egy kötelező adatszolgáltatás, ami azokra a termelőkre vonatkozik, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és/vagy magánszemélyek háztartási igényét meghaladó mértékben állattartást végeznek.

Az adatszolgáltatást elektronikus úton ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni minden évben január 1. és március 31. között.

Mit kell lejelenteni?

Ha állattartó teleppel rendelkezik, akkor annak az adatait. Benne az állatok éves átlagos létszámával és a keletkezett trágyára vonatkozó adatokkal. Ezután kell nyilatkozni a keletkezett trágya feldolgozásáról. Ha van trágyatároló, akkor arról a következő lapokon külön a hígtrágya és külön az istállótrágya vonatkozásában. Majd a legeltetéssel hasznosított területekről kell adatokat megadni, úgy mint: település, helyrajzi szám, legeltetett terület nagysága, a legelő állatok faja, száma, legelőn töltött ideje. Állattartó gazdálkodóknak KÜJ számmal is kell rendelkeznie a beadáskor. (KÜJ=Környezetvédelmi Ügyfél Jel).  Valamint ha ennyi szám, meg azonosító még nem lenne elég, akkor az állattartó telepnek TH-KTJ (Telephelyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel) számmal, a telepen belüli, eltérő kialakítású (eltérő műszaki védelemmel rendelkező) trágyatárolóknak pedig külön EH-KTJ számmal kell rendelkeznie. Ja és persze a bejelentés megtételéhez kell az MVH regisztrációs szám is.

Ezen kívül, ha nincs állattartás, a növénytermesztő gazdáknak az utolsó két lapon kell lejelentenie a trágyakijuttatás adatait, szervestrágya és MŰTRÁGYA esetén is nitrogén hatóanyagra számítva. Majd nyilatkoznia kell a “trágyabizniszről” 🙂 Magyarul minden eladott, vagy átvett trágyamennyiséget is le kell jelenteni.  Ha nem történt trágya, műtrágya kijuttatás akkor is kell jelentést leadni, csak nullát kell értelemszerűen írni a mennyiséghez. 

Igen ám, de miért kell ezt lejelenteni?

Mert a nitrátrendelet leírja, hogy nitrátérzékeny területen mekkora mennyiségű nitrogén hatóanyagokkal pótolhatnak tápanyagot. Ezt meg valahogy nyomon kell követni….Így az adatgyűjtés jogszabály alapján elrendelt hatósági célú adatgyűjtésnek minősül.

Mi történek, ha “elfelejti” beadni?
Valótlan adatok közlése, az adatszolgáltatás megtagadása és a késedelmes adatszolgáltatás a hatályos jogszabályok szerint bírság kiszabását vonja maga után!

Hogyan és ki ellenőrzi ezt?

A telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal talajvédelmi hatósága, illetve a vízvédelmi hatóság az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrizhetik. Ennek során az adatszolgáltatásban foglaltakat igazoló, alátámasztó dokumentumokat (gazdálkodási naplót, tápanyaggazdálkodási tervet, talajmintavételi eredményeket) – az ellenőrzést végző kérésére – be kell mutatni. A hatóság felszólítására az esetleges hiányokat pótolni kell.


Továbbra is azt vallom, hogy nem jó a hatóság “szeme” elé kerülni, adják be a nitrátjelentést időben!

Ha nem boldogulnak vele, itt elérhetnek.

 

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..