Az aratás végeztével már javában tervezi a következő kultúrát a felszabadult földterületre, ám ne felejtse el, hogy bizonyos esetekben már az alap műtrágya kiszórás idején kell, hogy rendelkezzen tápanyag-gazdálkodási tervvel!

Kinek és mikor kell tápanyag-gazdálkodási tervet készítenie?

  • A VP AKG, illetve a VP ÖKO támogatások esetében a tápanyaggazdálkodási-tervet szeptember 30-ig – amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – kell elkészíteni. 
  • Nitrátérzékeny területen az első tápanyag kijuttatása előtt. (Azaz, ha a 2021-es kapás kultúra alá ősszel tesz ki a területre műtrágyát, már az előtt kell rendelkeznie tápanyag-gazdálkodási tervvel!)

A nitrátérzékeny területen műtrágyát használó gazdálkodóknak és a Vidékfejlesztési Program AKG pályázati felhívásában szántóföldi és ültetvényes tematikus előíráscsoportban részt vevő termelőknek kötelező az érintett területeken ötévente talajvizsgálatot végeztetni, illetve az eredményekre alapozva évente tápanyag-gazdálkodási tervet is kell készíttetni, a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. Mind a nitrátérzékeny területen gazdálkodók, mind pedig az AKG és ÖKO támogatást elnyert gazdálkodók a tervek hiánya esetén szankciókra számíthatnak.

Nem csak a fióknak kell a tervet elkészíttetni!

Az érintett táblákon a tápanyag-gazdálkodási tervben meghatározott tápanyag-utánpótlást a gazdálkodási naplóban is dokumentálni kell. ÖKO pályázatban résztvevőknek nem kötelező a talajvizsgálat megléte, itt egyszerűsített mérlegszámítási módszerrel, a nitrátrendeletben (59/2008. FVM.) szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékekre kell tekintettel lenni a terv elkészítése során.

A tervben meg kell határozni a kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét, a kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szervestárgya, egyéb termésnövelő anyag) és műtrágya esetén az N, P, K elemre, míg szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A keverékek egy növénykultúraként veendők figyelembe.

Ezen túlmenően a tápanyag-gazdálkodási terveket (és gazdálkodási naplókat) nitrátérzékénye területeken gazdálkodóknak öt évig, AKG és ÖKO programok esetén a támogatási időszak végét követő tizedik év végéig meg kell őrizni!

Okszerű tápanyag-gazdálkodás a racionális tápanyag felhasználásért:

Előbbi kötelezésen túl egyre nő azon gazdálkodók száma, akik az okszerű tápanyag-gazdálkodást választják, ezáltal környezet- és költségkímélő módon folytatnak termelést.

A kötelezettségen túl is fontos elem a gazdálkodásban talajaink ismerete. A talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján számított tápanyag-gazdálkodási terv szerint végzett tápanyag utánpótlás javítja a termesztett növények mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében tehát nagyobb a nyereség.

AJÁNLATOM:

2020. év végéig (a tavalyi áron!) a tápanyag-gazdálkodási terveket a következő fix áron és rövid határidővel (maximum 72 óra) készítem el:

1-100 hektárig = 25ezer forint

100-300 hektárig = 50ezer forint

300 hektár fölött= 100ezer forint

(Fenti árak áfamentesen értendők és a terv elkészítése előtt, a szükséges adatok átadásával egy időben átutalással fizetendők!)

Dr. Harcsa Marietta

(NAK-4149)

harcsa.marietta@gmail.com

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .