Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP). A vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznó tetemből mutatták ki.

A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható. Az Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, Lengyelországban, mind Ukrajnában nyugati irányba. A vírus behurcolásának rendkívül nagy a kockázata, ezért az Országos Főállatorvos felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.

Az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette hazánkat. A helyi szakemberek az érintett község körzetében karantén intézkedéseket vezettek be, amelynek értelmében megtiltották a vadászatot annak a
vadásztársaságnak a területén, ahol az ASP-vel fertőzött tetemet megtalálták. Emellett az állatorvosok 20 kilométeres körzetben bejárják a környező falvakat és megvizsgálják a háztáji sertéseket, amelyek szállítása kizárólag az egészségügyi szolgálat engedélyével lehetséges.

A hatósági intézkedések mellett kiemelten fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöldszámán (06-80/263-244). Lényeges előírás, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! Szigorúan tilos sertésekkel élelmiszer hulladékot etetni! A sertéstartókat, vadászokat arra kéri a hatóság, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések, valamint az országos főállatorvosi
határozatok betartására! A házi sertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint kérik a gazdákat, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék
állatorvosuknak.

A megelőzés szempontjából legfontosabb teendők elérhetők a NÉBIH
honlapján:
http://portal.nebih.gov.hu/-/rovid-ismerteto-az-afrikai-sertespestisrol-es-kozep-europai-megjelenesenek-veszelyerol

 


Háttér-információ az afrikai sertéspestisről: Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók/ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.
A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A beteg állatokkal érintkező emberek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati
eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják az ASP kórokozóját.
Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken
megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartóknak haladéktalanul jelenteniük kell az állatorvosuknak. A betegségről további információk olvashatók a NÉBIH honlapján.

Forrás: MTI/OS (Földművelésügyi Minisztérium Közleménye)

Sertéspestisre figyelmeztet az FM

További érdekes cikkek:

Cimke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás