2014. szeptember 1-től a nitrátérzékenynek nyilvánított földeken is kötelező a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása. Tekintsük át, mire kell figyelni ezeken a területeken!

Mitől lesz egy terület nitrátérzékeny?

A nitrátrendelet eredete

A nitrogén létfontosságú tápanyag, nagy koncentrációban azonban környezetünkre és egészségünkre egyaránt káros. Ezért a gazdálkodóknak meg kell óvniuk a talajt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéstől.

A nitrát túlterhelés hatásait felismerve az Európai Unió Tanácsa a szennyezések elkerülése érdekében létrehozta a minden tagállamra kiterjedő Nitrát Irányelvet (91/676/EK). Ennek betartása Magyarország számára is kötelező, ezért hazánkban megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét, amelyet a nitrátérzékeny területeken kell teljesíteni.

A nitrátérzékeny területek kijelölése tehát nem magyar találmány, hanem EU-s jogharmonizáció következménye. A “vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló irányelvet még 1991-ben fogalmazták meg, ezt hazánk 2006-ban vette át.

Nitrátérzékeny területnek minősülnek (1) bizonyos területek geológiai, talajtani adottságaik vagy vizeik nitráttartalma alapján, valamint (2) a nagy létszámú állattartó telepek és a hozzájuk kapcsolódó trágyatárolók. A 27/2006-os Kormányrendelet település-soros kijelölési rendszerét 2007-ben a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokk alapú kijelölése váltotta fel – ekkor az ország 46%-a minősült nitrátérzékenynek. Az újabb kijelölésekkel 2013-ban ez a szám 68%-ra emelkedett.

Az említett földekre vonatkozó gazdálkodási követelmények célja, hogy csökkentse, illetve megelőzze a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terhelését. Nitrát-szennyezettnek minősül minden olyan víztest, ahol a nitrát-szennyezettségi arány 20%-nál nagyobb.

 

Honnan tudhatja, hogy nitrátérzékeny földön gazdálkodik?

Azt, hogy saját földje nitrátérzékenynek minősül-e, legegyszerűbben a MePAR böngészőben tudja kideríteni, ahol a naprakész blokkadatlapok azt is tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába esik.

Nitrátérzékeny terület jelölése a MeParban

Az állattartó telepek esetén az alábbi feltételeknek megfelelő létesítmény területe számít nitrátérzékenynek: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek (40000 férőhely baromfi, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés, 750 férőhely anyakoca), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, továbbá a nagy létszámú állattartó telepek (30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske vagy 100 sertés, vagy 2000 broiler baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi [tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.] vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók, illetve a trágyafeldolgozás területe.

Mire kell figyelnie?

Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki:
–  Szerves trágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása.
–  Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalmazza.

Nyilvántartás vezetése

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak kötelező nyilvántartást vezetniük!

Folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek. Ez a nyilvántartás a gazdálkodási napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak a vezetését, vagy pedig ettől esetleg eltérő formátumban, de adattartalmilag megegyező nyilvántartás vezetését jelenti.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása

A nitrátérzékeny területeken alkalmazni kell a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, különös tekintettel az alábbiakra:

  • a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi (szűkített) talajvizsgálati eredménnyel;
  • mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott nitrogén (N) hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát;
  • műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
  • ültetvények esetén a 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
  • hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel;
  • kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
  • az állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni.

Mik a tiltott tevékenységek?

Az alábbi tilalmakat érdemes jól átolvasni, megjegyezni és a gyakorlatban is betartani:

  • trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. A téli legeltetési időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag mennyiséget.
  • Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től lehetséges.
  • Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem.
  • Évi 170 kg/ha érték felett szerves eredetű nitrogén (N) hatóanyag kijuttatása tilos.
  • 17%-nál nagyobb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
  • Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli.
  • Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha nitrogén (N) hatóanyag juttatható ki betakarítás után, ha nem kerül oda 15 napon belül növény.

Hibák, tévhitek, bírságok

A korábbi szezonok során tapasztalt hibák és tévhitek tanulsággal szolgálhatnak mindannyiunk számára:

  • Fordítsunk gondot és időt a gazdálkodási nyilvántartás vezetésére hogy az naprakész és hiánytalan legyen (jogos kérdés, hogy a gazdálkodás mellett erre kinek van ideje!);
  • Küldjük be időben a nitrát adatlapot – az adatszolgáltatási bírság 10 000-100 000 forint közötti összeg lehet (ez a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függ);
  • Számoljuk át többször a nitrogén hatóanyag mennyiségét, a pontatlanság/elszámolás súlyos összegekbe kerülhet: a nitrátszennyezési bírság 50 000-500 000 forintra rúghat;
  • Bizonyosodjunk meg arról, hogy a legutolsó talajvizsgálati eredményünk 5 évnél nem régebbi – ha nem rendelkezünk ilyennel, végeztessük el időben, a vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a következő talajvizsgálatig őrizzük meg;
  • Tévhit, hogy “nitrátosoknál” is ugyanúgy elég a talajminta átvételéről szóló laboratóriumi nyomtatvány, mint az AKG programnál – az AKG-s mintákkal ellentétben a nitrátérzékeny területeken való gazdálkodáshoz a gazda kezében kell lennie a laboreredménynek is a műtrágya-kijuttatást megelőzően;
  • Figyeljünk a trágyázással kapcsolatos korlátozásokra és tilalmakra;
  • Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani;
  • A trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat pedig célszerű megőrizni.
Felhasznált források: FieldPass; MVH

Nitrátérzékenyek a földjei? Segítek!

Amennyiben további kérdései vannak a nitrát direktívával kapcsolatban, vagy talajvizsgálatra, tápanyag-tanácsadásra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal az info@gazdahely.hu, vagy a +3670/4294201-es telefonszámon. Partnereimmel együttműködve teljeskörű szolgáltatást nyújtunk, legyen szó akár a gazdálkodási napló vezetéséről, akár talajmintavételről, vagy tápanyag-gazdálkodási tervről!

 

Írjon nekem itt:

Ha szeretne feliratkozni a Gazdahely hírlevélre, ezt pipálja ki!

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Gazdahely 2018 A honlap és tartalma Dr. Sallai-Harcsa Marietta tulajdona

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás