Folytatódik a vita a neonikotinoidok körül

A lengyel Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (FBZPR) június 27-én az Európai Parlamentben egy konferenciát szervezett, „Az európai mezőgazdaság a neonikotinoidok nélkül: hogyan tudja Európa a mezőgazdasági termelékenységet a környezetvédelemmel együtt egyensúlyban tartani?” címmel.

Nézzük mik voltak a konferencia főbb pontjai és megállapításai!
  • Az első és legfontosabb lépés az érintett felek közötti elmélyültebb párbeszéd kialakítása

  • A gazdák részére a tudás átadása is elengedhetetlen

  • A méhészek támogatásáról sem szabad megfeledkezni

  • Az iparnak pedig méhbarát növényvédő szerek kifejlesztése érdekében növelni kell a kutatásra fordított pénzügyi forrásokat

  • A jelenlegi növényvédő szerek betiltása egyértelműen a fekete piac javára fog kedvezni

  • A neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetőmagok használatának tiltása következtében 2013 óta 10%-os visszaesés volt tapasztalható olajos magvú növények termésátlagai esetén

  • A tiltás következményeként a termelők költségei egyértelműen növekedtek, jövedelmük pedig csökkent, mivel nem áll rendelkezésre helyettesítő termék

  • Az engedélyokiratnak megfelelő szakszerű felhasználás esetén a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetőmagok vonatkozásában káros hatás Magyarországon nem volt tapasztalható, méhpusztulás tekintetében sem

  • Csávázással minimálisra csökkenthető a felhasznált növényvédő szer mennyisége, ezáltal a környezeti terhelés is

  • A kukoricabogár lárvái elleni védekezés ezen csávázó és talajfertőtlenítő szerek hiányában nehezebben megoldható. Ugyancsak megnehezült a védekezés az egyéb talajlakó kártevők (pl. drótférgek, pajorok, stb.) ellen.

  • A termelők a termelési szint fenntartásához más hatásmechanizmusú készítményeket – piretroid és foszforsavészter típusú anyagok- használnak fel állományban történő permetezés vagy talajfertőtlenítés útján. Ez viszont lényeges többletköltséget és fokozott kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre, kiemelten a méhekre.

Ezen pontok, tények után valóban nem értjük, hogy mire alapozza a bizottság azt a javaslattervezetet, mely a méhek számára vonzó növények esetén a jelenlegi neonikotinoidokra vonatkozó tiltást kiterjesztené minden szántóföldi növényre, beleértve a nem virágzó növényeket is?


Írja meg véleményét itt hozzászólásban, vagy facebookon!

Forrás: A konferenciáról részletes beszámolót tett közzé a NAK, melyet ide kattintva olvashatnak el.

 

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..