Cseresznye, meggy tavaszi növényvédelme

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy idén 3 nagyobb ültetvényt is szakirányíthatok, melyből az egyikben 20 hektár cseresznye, egy másikban pedig mintegy 60 hektárnyi meggy található. Most, hogy túl vagyunk a virágzáson, röviden elmondom mik történtek eddig ezekben az ültetvényekben és mire szeretnék a továbbiakban odafigyelni. 

Az idő nehezen kezdett el tavaszodni, így a rügyképződés később indult, ezért a lemosó permetezések március végére tolódtak. Lemosó permetezésnél fontos figyelembe venni, hogy alapjában véve milyen károsítók jellemzik a területet, és az alapján megválasztani a szert, szerek kombinációit. Cseresznye esetén réz, kén és parafinolaj tartalmú szerek kombinócióját alkalmaztuk, míg a meggyültetvényben az olajos lemosó elmaradt, réz és kén tartalmú általános lemosót kaptak a fák. Mindkét esetben 1000 l/ha lémennyiséggel dolgoztunk, ami a lombozat nélküli fán soknak tűnhet, szinte csorog a fákról, de: a lemosó permetezésnek ez a lényege!

A cseresznyés ültetvényben a talaj felmelegedésével együtt megtörtént a talajművelés a sorközökben, a meggyben a sorok vegyszeres gyomirtása.

A virágzásra már nem kellett sokat várni, sőt… A cseresznye és meggy esetén is a hónap elején beállt szokatlan meleg idő és a pár milliméter hajnali csapadék után robbanásszerű virágzás következett. A monília elleni védekezést haladéktalanul el kellett kezdeni, tapadásfokozó hozzáadásával együtt. A gombabetegségek elleni védekezésnél célszerű úgy összeállítani a keveréket, hogy egy kontakt szer mellé egy felszívódó hatóanyagot is tegyünk. Mindkét gyümölcsnél boszkalid és piraklostrobin tartalmú szert használtunk, cseresznyénél proklorázt tettem mellé, meggyben mankocebet. Fővirágzás idején fontos a bór tartalmú lombtrágya kijuttatása is, ezzel fokozva a terméskötődést.

Olyan érdekes helyzet állt elő, hogy a természet látványosan be akarja hozni a lemaradását, így a virágzás, amilyen gyorsan kezdődött, olyan gyorsan véget is ért, tulajdonképpen 2 hetet sem tartott ki. Így a megszokott, illetve ajánlott virágzáskori 3 permetezés helyett idén 2 fért bele a monília elleni küzdelembe. A virágok szépen kötöttek, borsó nagyságú terméskezdeményeknél járunk. A virágzás végével, amint megjelenik a lombozat és van felvevő felület, fontos figyelmet fordítani a lombtrágyázásra is (magas foszfortartalmú és aminósavat tartalmazó lombtrágyákkal)!

Innentől 3 fontos szempont adja a védekezés alapját:

  • folytatni a monília elleni megelőző permetezéseket, (kaptán, tebukonazol)

  • termésnövekedés időszakában külön figyelmet fordítani az antraknózis elleni megelőző permetezésre (propineb), amelyre a zöld termés időszakában a színeződés kezdetéig kell odafigyelni

  • a cseresznyelégy elleni védekezést elkezdeni (tiakloprid és piretroidok)

Cseresznyelégy ellen ugyan helyeztünk ki ragacslapokat, de hangsúlyoznom kell, hogy ez esetben a védekezés megkezdését semmiféleképpen sem a rajzáscsúcshoz igazítjuk! Ennek egyszerű a magyarázata: a konzervipar nem tűri a kukacos cseresznyét, meggyet. Egyáltalán nem, egyet sem! Tehát a küszöbértéke NULLA! Mivel egy gyümölcs sem lehet kukacos, ezért nyilván nem várhatunk rajzáscsúcsot, illetve sok értelme a rajzásdinamika megfigyelésének sincs. A ragacslapot viszont arra tudjuk használni, hogy a cseresznyelégy elleni védekezést időben meg tudjuk kezdeni. Ezért már virágzás végén kihelyeztük a lapokat, hogy amint az első egyed megjelenik benne, azonnal elkezdhessük a permetezést. Jelzem, az erdőkertesi cseresznyésben tegnap már megvolt az első fogás! Fontos kezdetben a felszívódó hatóanyagok használata, az éréshez közeledve pedig rövid ÉVI-jű, kontakt szerek vannak betervezve.

Ha mindent összevetünk a meggyültetvényben 9, a cseresznyében 12 permetezést terveztem, mely persze csak előzetes terv. A technológiai terv mindig egy mankó melyet az aktuális helyzetre, időjárásra, évjáratra lehet és kell is formázni. Ha úgy alakul lehet kihagyni permetezéseket, lehet előbbre hozni, vagy összevonni, de legalább mindig ott van egy terv, ami alapot szolgáltat.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nagyon sok múlik (sőt a java a sikernek) az emberi tényezőn! Nem, nem magamról beszélek… hanem arról az emberről, aki a gépben ül, aki a permetezést végzi! Rengeteg múlik az időn is, mégpedig a MEGFELELŐ időben történő védekezésen! Ezeknél a gyümölcsöknél szinte minden perceken múlik. Nagyon fontos megfelelően időzíteni a megelőző védekezést a fent említett két betegség és egy kártevő ellen is. Ne felejtsük el, hogy ezek nem gyógyíthatóak és nincs olyan csodaszer sem, ami a kukacot kiszedi a cseresznyéből…. A megelőzésen múlik minden!

Egy kicsit beszélve a költségekről is, 180-300ezer forint költséggel számolunk hektáronként, amiben a növényvédő szerek és a lombtrágyák szerepelnek. Hozzáteszem, hogy van különbség az ügyfeleim költségérzékenységében… A meggyre kevesebbet költhetünk, a cseresznye esetén szabadabb a mozgástér.

Jövök még idén beszámolni a részletekről többször is!


Ha van ideje egy kattintásra, szavazzon rám Az Év Anyavállalata versenyben, ahol 101-es sorszámmal találnak meg:

Szavazás

 

 

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..