Így kell táplálni a burgonyát!

A burgonya tápanyagigény szempontjából az igényes növények közé tartozik. Egy tonna gumóban 5 kg nitrogén, 2 kg foszfor, 9 kg kálium hatóanyag található meg. Ezekből a felvett tápanyagokból jól látszik, hogy kiemelkedő mennyiségű káliumra van szüksége ennek a növénynek. Azonban mind a minőségi, mind a mennyiségi termesztés szempontjából nagyon fontos a felvett tápanyagok aránya is.

A megfelelő termésmennyiség szempontjából lényeges, hogy a burgonyát milyen termőhelyre vetjük. Szereti a jó levegő és vízgazdálkodású középkötött és laza talajokat, azonban nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezt a növényt megfelelő tápanyag-utánpótlás és öntözés nélkül hazánkban nem lehet hatékonyan termelni. A fajtákra jellemző termésátlagot csak jó időben és megfelelő összetételű tápanyagok kijuttatásával tudjuk biztosítani.

Tápanyagok szerepe a burgonya termesztésében:

Nitrogén: a növény kezdeti fejlődésénél a gyors intenzív lombtömeg kialakulásánál nagyon fontos tápelem. Ebben az időszakban nélkülözhetetlen a hajtásnövekedéshez és a termésképződéshez. Ebben a fejlődési szakaszban a megfelelő nitrogénellátás hatására ellenálló erős lombozatú növények fejlődhetnek, aminek hatására nagy számú gumó képződhet. Lazább szerkezetű homokosabb talajokon a nitrogén az öntözés, illetve a csapadék miatt gyorsabban mozog. Ezeken a területeken nagyobb adagokkal kell számolni a termesztés során.

A túlzott nitrogén ellátás veszélyei az erős lombfelület növekedés és a gyenge gumóképződés, a laza szöveti felépítés miatt ezek az állományok fogékonyabbá válnak a betegségekkel szemben. A gumók szárazanyag tartalma alacsonyabb így a tárolhatóságuk jelentősen romlik, viszont a friss fogyasztásra szánt burgonya esetében a nitrogén ellátás lehet magasabb!

Foszfor: a gumók minőségére és eltarthatóságára hat. Kiemelt szerepe van vetőgumók előállítása esetén, gyorsítja az érési folyamatokat. A jó arányban adagolt foszfor segíti a csírázást, illetve a gyökérképződésre is pozitív hatással van. Hiánya esetén csökken a gumókötés a friss hajtások torzulnak.

Kálium: a burgonya növény kiemelt jelentőségű tápeleme, mivel klórérzékeny ezért ezt a tápanyagot csak szulfátos formában tudjuk kijuttatni a vegetáció során. Gyakorlati tapasztalat az, hogy kálium-kloriddal is történik trágyázás, ebben az esetben viszont az ültetés előtt történjen meg az adott hatóanyag kijuttatása és bedolgozása a területbe.

A gumóképződés, gumókötés szempontjából nagyon meghatározó a kálium ellátás. Szerepe van a megfelelő kondíciójú lombozat fenntartásában, befolyásolja a termés szárazanyag tartalmát, tárolhatóságát. Fontos szerepet játszik a növény vízgazdálkodásában. Öntözött területeken a tenyészidőszak második felében nagy gondot kell erre az elemre fordítani. Hiánya esetén a levélszélek bebarnulnak ezek a foltok összeolvadnak, később elhalnak ezek a szövetek.

Túladagolása a termés minőségi és mennyiségi paramétereit csökkenti, késlelteti az érési folyamatokat. Érdemes betartani tenyészidőszakra értve a Nitrogén: Kálium = 1:2 arányát.

Magnézium: a burgonya nagy mennyiségben igényli ezt az elemet, javítja a gumók minőségét, emeli a keményítő tartalmat, a termés mennyiségének növelésében is szerepet játszik. Túladagolásával tápelem antagonizmus léphet fel. Hiány esetén levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén két oldalon.

Kalcium: létfontosságú a burgonya számára, hiánya a termés mennyiségében és minőségében, a tárolhatóság csökkenésében mutatkozik meg. Ennek a tápelemnek a pótlása csak talajon keresztül valósulhat meg mert visszafelé (bazipetálisan) nem szállítódik. Ezért pótlása az első nitrogén fejtrágyázásokkal kalcium-nitrát készítményekkel jól megoldható. Hiány esetén a gumókban üregek képződnek, illetve barnulási tüneteket mutatnak. Leveleken a levél szélek elhalása mutatja ennek az elemnek a hiányát.

Mikroelemek: A burgonyában a bór, mangán, cink és a rézre érdemes odafigyelni.

Leghatékonyabban ezeket az elemeket lombtrágyázással tudjuk a növények számára gyorsan felvető formátumban biztosítani a vegetációs időszakban. Ezekkel a tervezett beavatkozásokkal szinte 100%-ban ki lehet védeni a mikroelem hiány okozta problémákat. Lombtrágyázásnál figyelembe kell venni a növény fejlettségi állapotát és ahhoz mérten kell kiadni a megfelelő NPK összetételű levéltrágyákat. Fontos megjegyezni, hogy a lombtrágyákkal nem tudjuk az alap és a fejtrágyázási hiányosságokat pótolni itt csak kiegészíteni tudjuk a növényünk tápanyagszükségletét.

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..