Betiltott és engedélyezett szerek most és a jövőben

Nehéz téma került napirendre nemrégen, mondhatni robbant a szakmai online sajtó és fórumvilág, amikor napvilágra került az az adat, hogy 2019-ben 12 új növényvédelmi hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazását megszüntette. Hogy ez sok, vagy kevés az relatív, elemeznünk kellene az okokat és a nehézségeket, amikbe ütköznek ezáltal a termelők.

De, először is szögezzük le: növényvédő szerekre szükség van ahhoz, hogy elegendő élelmiszerrel lássuk el a Föld népességét! A 2050-re várható több mint 9 milliárd ember ellátásához egyre több élelemre lesz szükség. Ehhez nem tudunk több mezőgazdasági területet bevonni a termelésbe, így elsősorban egységnyi területen termelt élelmiszer mennyiségének növelésével kell megoldani a problémát. Persze termelhetünk „vegyszermentesen”, vagy biotermesztéssel is, de tisztán biotermeléssel nem lehet kiváltani a hagyományos mezőgazdaságot. Bizonyos körülmények közt az ökotermesztés hozamai megegyeznek a hagyományos gazdálkodáséval, de a legtöbb területen elmaradnak attól.

Nem elhanyagolható a megtermelt élelmiszer védelme sem, ugyanis becslések szerint a világon a termés harmada vész kárba a kártevők, kórokozók és gyomnövények miatt napjainkban is. Az időjárás szélsőségei és az uniós hatóanyag-kivonások miatt a növényvédelem egyre nehezebb feladat elé állít mindenkit, aki aktívan részt vesz a termelés folyamatában. A növényvédő szerek ugyanakkor a világ legtöbbet vizsgált és legszigorúbban ellenőrzött anyagai között vannak. A cégek nagy erőket vetnek be a fejlesztésbe, folyamatosan új készítményeket és technológiákat vezetnek be. Azonban mindösszesen 4-5 komoly fejlesztő cég van a piacon, akik képesek új készítmények kifejlesztésére és forgalomba hozatalára. Ennek az az oka, hogy egy új hatóanyag kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, akár 10-15 éves folyamat is lehet és nagy költséggel jár, úgy 2-300 millió euró befektetést igényel. Ahhoz, hogy a felhasználókhoz eljuthassanak az új növényvédő szerek az EU regisztráció során meg kell felelnie az EFSA konzervatív, veszély (és nem kockázat…) alapú értékelésén. Csak azok a hatóanyagok kaphatnak felhasználási engedélyt, amelyekről laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy nem veszélyesek az emberre, az állatokra és a környezetre.

De nézzünk pár konkrétumot, milyen fontos vegyületeket érintett mostanában a kivonás:

„A növényvédő szer engedélyező hatóság 2017. június 21-i hatállyal visszavonta a Galigan 240 EC, a Goal Duplo, a Global Duplo és az Oxy gyomirtó permetezőszerek engedélyeit. A visszavonás azért volt szükséges, mert az Európai Bizottság 2017/379/EU számú rendeletében módosította az oxifluorfen hatóanyagra vonatkozó jóváhagyási feltételeket, amiknek a fentiekben felsorolt készítmények engedélyezett (növényvédelmi) technológiája már nem felel meg.”

„Az Európai Unió Növényekkel, Állatokkal, Élelmiszerrel és Takarmánnyal foglalkozó Állandó Bizottsága (SCoPAFF) 2017. november 22-én a tagállamok egyhangú szavazatával elfogadta a klórpirifosz hatóanyagra vonatkozó növényvédőszer-maradék határértékek (MRL) felülvizsgálati jelentését. A megváltozott határértékek bevezetése következtében a hazánkban engedélyezett klórpirifosz tartalmú növényvédő szerek engedélyokiratait az engedélyező hatóság felülvizsgálta és elvégezte a szükséges módosításokat. A döntés a következő szereket érinti. A Cyren EC készítmény engedélyokiratából törlésre kerülnek a birsben, naspolyában, borszőlőben és üres raktárakban történő felhasználások, továbbá a kukorica és napraforgó kultúrákban az állománykezelés céljára történő felhasználás. Vagyis kukoricában és napraforgóban vetés után már nem használható fel a szer. A Dursban 480 EC engedélyokiratából törlésre kerülő kultúrák: birs, borszőlő, takarmány-, siló- és csemegekukorica. A Dursban Delta CS engedélyokiratából törlésre kerül a borszőlő és a kukorica. A Kentaur 5 G engedélyokiratából törlésre kerül a burgonya. A Nurelle-D 50/500 EC felhasználása borszőlőben visszavonásra kerül. A Pyrinex 25 CS borszőlőben és kukoricában kerül visszavonásra. A Pyrinex 48 EC felhasználása birsben, naspolyában és borszőlőben visszavonásra kerül. Kukoricában kizárólag magvetéskor illetve vetés előtt használható fel. A Pyrinex Supreme engedélyokiratából a kukoricában történő felhasználás törlésre kerül.”

„Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinod hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket. A határidőt követően a kezelt növényeket is tilos lesz szabadföldre kiültetni. A szigorítás számos növényvédő szert érint. Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat.”

„A 2018. október 9-én kiadott 2018/1500 EU bizottsági rendelet értelmében a tirám hatóanyagot nem újították meg, ezért az alábbi intézkedéseket hozza az engedélyezési hatóság:

A tirám hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. január 30-i hatállyal visszavonja. E határidő után nem hozhatóak be a készítmények magyarországi forgalomba hozatal céljából.

Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2019. január 30-ig beérkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására türelmi időt biztosít:

A tirám hatóanyagot tartalmazó permetezőszer 2019. április 30-ig forgalmazható és felhasználható.

A tirám hatóanyagot tartalmazó csávázószerek 2019. július 31–ig forgalmazhatók, a csávázószer felhasználása, a csávázott vetőmag értékesítése és felhasználása 2020. január 30-ig engedélyezett.”

(Fenti idézetek forrása: NÉBIH honlapja)

Hogy mi is ezekkel a bevonásokkal a probléma, azt nem régiben Szalkai Gábor, a Növényvédelmi szövetség elnöke fogalmazta meg érthetően egy interjúban:

„A probléma az, hogy nem a felhasználás tényleges kockázatait, hanem az anyag potenciális veszélyességét értékeli a Bizottság. Ez olyan, mintha a fagyállót betiltanánk a veszélyessége miatt, ami ugyan nem vitatható, de ha rendeltetésszerűen használjuk, akkor segíti a közlekedést. Sokszor, amikor gond van egy szerrel, kiderül, hogy a felhasználó hibázott a kijuttatásakor. Ilyenkor mindenki a készítmény betiltásáért kiált. Viszont eddig még nem hallottam, hogy egy közlekedési balesetet követően az adott autótípus vagy autógumi betiltását követelték volna az emberek a sofőr felelősségre vonása helyett.”

Mit tehetnek a termelők, hogy enyhítsék a fellépő problémákat?

A legfontosabb, hogy képzett szakemberek, növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök segítségével, felelősségteljesen döntsenek arról, hogy mikor milyen készítményt vetnek be!

Nagy körültekintés szükséges a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó megváltozott előírásokkal kapcsolatban. Előfordulhat, hogy nem a legfrissebb a készítmény címkéjén található információ, az aktuális módosítások – amelyek például a dózist, a kezelésszámot, a várakozási időt érintik – az engedélyokiratokban találhatók meg.

Egyre fontosabb az integrált növényvédelem! A minden külső tényező figyelembevételével, az előrejelzésre és a helyi, táblaszintű információk feldolgozására épülő növényvédelmet kell követni, hozzátéve, hogy ne a kémiai védekezés legyen az első gondolatunk! Helyezzük előtérbe az egyéb szakmai szempontokat is, amikor a növényvédelmi döntéseket meghozzuk.

Mindinkább a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció felé fordulnak a fejlesztések. A gyártók felelősségi körébe tartozik az is, hogy a kifejlesztett hatóanyag felhasználhatóvá, felhasználóbaráttá váljon, azaz kijuttatható legyen, a permetcsepp oda és akkor kerüljön, ahol és amikor az indokolt. A termelő felelőssége pedig az, hogy csak akkor és csak ott használjon növényvédőszert amikor és ahol szükséges!

Gyakran felmerül a biológiai védekezés lehetősége is, ebbe az irányba is sok kutatás, fejlesztés elindult.

Legalább olyan lényeges a termelők és szakirányítók szakmai továbbképzése is, hogy lépést tartsanak a gyors fejlődéssel és szabályozás változásokkal.

Kerüljék a gyanúsan olcsó, illegális szereket, mert nem tudjuk mi van bennük, használatuk beláthatatlan kockázatot jelent!

A fenti cikk kivonata a Haszon Agárban 2019. áprilisi számában megjelent cikknek. A teljes szöveg a magazinban olvasható! (https://digitalstand.hu/haszonagrar )

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..