Az alma tápanyag-utánpótlása

Az alma tápanyag-utánpótlása

Legutóbb írtam a cseresznye és meggy tápanyag- utánpótlásáról, most összefoglaltam, hogy az almaültetvények esetén mire kell figyelnünk.

Már a telepítés előtt ügyelnünk kell ültetvények kedvező makroelem ellátottságára. Ez magában foglalja a megfelelő foszfor, kálium, kalcium és magnézium ellátottságot.  Erre azért van szükség mert a fák gyökerének döntő része a talaj felső 60 cm mélységében helyezkedik el, így ebből a rétegből számolhatunk intenzívebb tápanyag felvételre. Ezért a tápanyagpótlás során figyelni kell, hogy a talaj ezen részébe történjen meg a különböző makroelemek visszapótlása. Az alaptrágya kijuttatása kötött talajon ősszel, laza talajon tavasszal történik meg.

Fő szabályok a tápanyagok kijuttatásánál:
  • A termesztési célhoz, alanyhoz, fajtához igazítsuk a technológiánkat.
  • Tenyészidőben a tápanyag megosztásának három fontos pillére van: Első a terméskötődés, hajtásnövekedés, minőséget befolyásoló NPK illetve mikroelemek kielégítése. Második a megfelelő minőségű termés jó káliumellátása. Harmadik az állomány őszi nitrogén ellátása a rügydifferenciálódáshoz és a téli hideg környezethez való felkészüléshez.
  • Nitrogén: Az ültetvényekben nagy szerep jut a mérsékelt, de megalapozott levélanalízissel támogatott nitrogén trágyázásnak. A megfelelő minőségű és mennyiségű termés eléréséhez szükséges nitrogén fajtától, alanytól függ. Tovább nehezíti a pontos adag kijuttatását, hogy a terméshozamokra és a minőségi paraméterek javítására kijuttatandó adagok eltérést mutatnak. Érdemes figyelembe venni a nitrogén adagok kiszámításánál a talaj természetes N szolgáltató képességét is.

Nitrogén trágyázás fő időpontja a tavaszi hónapok, nagyobb mennyiség (60 kg/N/ha-tól) esetén érdemes megosztani a kezelést. Az őszi időszakban a lombon keresztüli tápanyag pótlást kell előtérbe helyezni, hiszen itt gyorsan fel tudja venni a növény a számára szükséges mennyiséget.

Túlzott nitrogénellátottság esetén a levél-gyümölcs arány kedvezőtlen irányba tolódik el. Lazul a szöveti szerkezete a termésnek a tárolhatóság romlik. Egyes fajtáknál az íz csökkenhet, illetve a repedésre való hajlamosság megnőhet. Korai gyümölcshullás is előfordulhat, valamint a kórokozókkal szembeni érzékenység is nőhet.

  • Foszfor és Kálium esetében lazább humuszban szegény talajokon a pótlásáról minden évben gondoskodni kell. Itt is célszerű a szükséges adagot megosztani, de bedolgozni csak a talaj felső 15-30 cm mélységében érdemes. Az ültetvények kálium pótlása 60-90 kg/ha is tehető éves szinten. Foszfor tekintetében számolni kell a talajban való gyors lekötődéssel így a pótlás mértékét levélanalízissel lehet jól megállapítani. Megfelelő ellátottság esetén jó termékenyülés és gyökértevékenység figyelhető meg. Hiánya esetén rossz kötődés és rossz tárolhatóság léphet fel.

Jó kálium ellátottság esetén javul a gyümölcsök, színe, íze, tárolási paraméterei. Növekszik a növény szárazságtűrése illetve a téli fagyokkal szembeni ellenálló képessége. Túladagolásnál szintén raktározási gondok léphetnek fel.

  • Az alma tárolási paramétereit talán legjobban befolyásoló elem a kalcium. Nagyon sok tényező befolyásolja ennek az elemnek a beépülését és felvehetőségét a növénybe.

A túl magas hőmérséklet csökkenti a kalcium felvételt, ha rossz a talaj levegő-víz háztartása szintén csökken a felvehetőség. Illetve befolyásolja az alany, illetve a fajta is.

Levelekről ez az elem nem mozog a termés irányába. Ezért a termés kisdió méretű korában már érdemes elkezdeni a visszapótlását és fajtától függően 4-6 alakalommal lombon keresztül pótolni. A gyümölcs a viaszosodásig aktívan fotoszintetizál így kalciumot vesz fel. Itt érdemes a jó felvehetőségre és a gyors hasznosulásra odafigyelni a lombtrágya kiválasztásánál.

  • Magnézium hiány esetén levél érközök erős sárgulása majd elhalása következik be, általában a főér mentén két oldalon.A mikroelem hiánytünetek elsősorban szélsőséges termőhelyi adottságok miatt léphetnek fel például rossz levegő és vízgazdálkodású talaj, szélsőséges Ph értékek.

    Vashiányos tünetek almán
  • Leggyakoribb hiánytünetek a vas, cink és bórhiány. Előbbi kettőnél a tünetek igen markánsak jól észre vehetőek. Vashiány klorózis jelentkezik a legfiatalabb leveleken kezdődik a sárgulás. A levelek lehullása után extrém esetben az ágak elhalása is bekövetkezhet.Cink: hiányának általános tünete az aprólevelűség. A kis levelek teljesen sárgultak mereven felállóak, görbültek, töredezettek. A fő és az oldalerek zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre.

    Bórhiány tünetek sokszor látensek gyenge kötődés rossz termékenyülésben nyilvánul meg.

    A mikroelemeket nagy hatékonysággal tudjuk pótolni lombon keresztül a vegetációs időszakon belül akár több alkalommal is. Bór a virágzás idején, illetve a rügydifferenciálódáskor célszerű kijuttatni.

    A lombon keresztüli mikro és makroelem pótlás nagy előnye, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk a tápanyagot pótolni a növényeknek. Így az esetleges tápanyagfelvételi zavarokat hamar orvosolni tudjuk.


A cikk megjelent az Agrofórumon!

 

Ossza meg Gazdatársaival is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..